2011. október 11., kedd

A halott nagymama, a márványlapon alvás és a barna szépség fagyos mosolya (dióhéjban)

kb. 90e. koltottem egy honapban ugy hogy mar elore kifizettem a hostelem kartyaval es mar ket hete nagyon 'dragan' elek (relative)...

epp mara sikerult vegre megallapodnom a zongoras ceggel es par nap alatt megcsinalok nekik egy 300 euros munkat, kicsit nehezkes volt a kommunikacio miatt meg itt minden mintha lassabban menne...

van itt ket sztori: az egyik, hogy dolgozik itt ahol csinalom a melot egy jany, csini 25 eves korul, akinek az uknagymamaja magyar volt es 101 eves koraban halt meg valahol istanbul mellett...lehet h meg ranyomulok a heten...;))..kertem h kerdezzen tobbet a csaladrol de mar az apja sem tud tul sokat es csak a nagymamirol vannak kepek az ukirol mar nincs...reg volt...de nevet azt meg megkerdem hatha tudjak...

a masik tortenet: pentek szombat kicsekkoltam es csinaltam egy kis kirandulast a fele cuccommal fel a boszporusz masik vegeig ami a fekete tenger (az itteni vege a marvany tenger)...vegig gyalog mentem, kovettem a part vonalat es szep fokozatosan kisetaltam a varosbol egeszen az utolso faluig ahonnan mar latni lehetett az oblot ahol beleomlik a szoros vize a cserno moreba :)) szep volt, aludtam egy ejszakat egy temetoben (a legjobb hely mert csendes, senki nem zavar es ilyen szep nagy meleg tiszta vizszintes marvanylapokon lehet jot szunyalni (egy dolog van csak, hogy ha ejszaka felebredsz hugyozni akkor nem brunyalhatsz a sirokra tiszteletlenseg lenne...szoval lefekves elott pisi es nem iszol sokat...(arra az esetre ha temetoben kene aludnod...;)...a masik ejszaka egy strandon volt ejszaka jottek mentek az orias kontenerhajok meg halaszhajok kicsit zajos...de nem ez a tortenet, hanem hogy az elso nap ahogy haladok kifele a varosbol bementem egy par mellekutcaba hogy lassak egy kis eletet es egyszer csak egy sor kis uzlet jon, apro kis egy helyiseges boltok egy meredek utcan lefele hogy mar lepcso van nem is jarda...es az egyikbol szep zene szol es benezek es picike tunderbolt, van benne egy gyalupad meg egy kis asztalka teaval meg szep kepeslapgyujtemeny meg szecesszios plakatoka falon meg hatul mosdo es szekrenyke de latszik h valaki olyan csinalta aki a semmibol is kepes otthont teremteni...es latom am h a gyalupad mellet 30 koruli fekete haju barna boru szepseg csiszolgat egy vono szeru targyat...na szepen besetaltam nagy csodalkozva es hat basszus pont egy ilyen not keresek mar kb ezer eve...kiderul h egy ilyen kis torok lantfelet keszit az a neve hogy kemencse es h irani perzsa az apja (usa-ba szokott a csaladjatol) es torok az anyja meg van meg ket huga...o a kozepso, a legkisebbnek volt mar batorsaga ferjhez menni de nekik kettojuknek meg nem, o egy macskaval el egyutt...es csinalja a kemencset...meg olaszorszagban tanult szinhazi maszk es diszletkeszitest...es olyan igezoen szep hogy csak amulok...na mondom: figyi, ez itt egy csoda, nagyon orulok h csak igy beledbotlottam, nem iszunk egy kv-t vagy valamit...erre: hat persze es mar veszi is le a kotenyket es latom h csinos mint allat, szoknyaban van, vadlijatol meg csak nyogni birok...na mondom: megcsiptem...aztan szepen megkavezunk a sarkon, dumalunk hogy hol a fater meg hogy keszul a hegedu meg en mit csinalok...es mar latom akkor h szep lassan kezdi elvesziteni az erdeklodeset, a tekintete elkalandozik...tudod mikor valaki mar nincs ott teljesen...na nembaj, visszasetalunk a bolt, legszivesebben ottmaradnek orokre, betesz egy szep dalt amit az o kemencsejen jatszanak, szetolvadok, olyan melabus, szines emberhangon szol az a pici hegedu...kozben csiszolja a vonot es latom h egyre kenyelmetlenebb neki a jelenletem, kimegy, telefonal, kozben megjon egy baratnoje, iskolas gyereket rohannak le az utcan, kimegyek baratkozni veluk es mire visszajovok mar nekem hatat forditva beszelgetnek es ram se bagoznak...eluldogelek meg 10 percet totalisan negligalva es ua felallok h 'na akkor szepen en el'...es o: jajaja, orulok h lattalak...en meg: ha esetleg egy kavera...o meg: ha erre jarsz nezz be, nem biztos h itt leszek de bizzuk a sorsra...es en igy el...na???...

csok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése